New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.[1] Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága 8 453 558 fő.[2][3][4][5] Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, ami soha nem alszik. Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island, melyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.[6] A New York-i agglomeráció 19,1 milliós lakosságával (17 400 km2), az USA legsűrűbben lakott területe, és része az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal által meghatározott New York–Newark–Bridgeport összetett statisztikai területnek, mely több mint 22 millió lakossal a legnépesebb az országban. 1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven, majd 1664-ben angol fennhatóság alá került.[7] Később kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletére. 1785 és 1790 között az USA fővárosa is volt.[8] Az ország legnagyobb városa 1790-től.[9] New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A Szabadságszobor bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a 19. század végén, és a 20. század elején. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben versenyezve még Londonnal is, amit a világ pénzügyi központjaként tartanak számon.[10][11][12][13][14][15] Végül, de nem utolsósorban, a világ vezető tőzsdéje, a New York Stock Exchange is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: Columbia Egyetem, New York Egyetem és a Rockefeller Egyetem, amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.[16] 2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek. Henry Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel, a ma az ő nevét viselő folyón a holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Az Ázsiába vezető átjárót kereste, de sohasem találta meg, mivel ilyen ott nem létezett. Felfedezései nyomán később holland expedíciók keltek útra és a helyi indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot. Hudson 1610-ben már egy angol társaság szolgálatában tért vissza az északnyugati átjárót keresni. A telet a jég fogságában töltötte és 1611 nyarán, mikor tovább akart indulni, a hajó legénysége fellázadt. Hudsont, 10 éves fiát és 8, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt kitették a Hudson-öböl környékén. Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven [19] (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták).[20] (about $1000 in 2006);[21] Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért. A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak. 1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.[22] Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép) Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-ig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus. A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult.[23] New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát (1819), ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől.[24] 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa. A helyi politikusok a Tammany Hall uralma alá kerültek, ami egy politikai gépezet, és az ír bevándorlók támogatásával működött.[25] Számos irodalmár élt a városban az 1830-as és az 1840-es évek között, úgy mint William Cullen Bryant, Washington Irving, Herman Melville, Rufus Wilmot Griswold, John Keese, Nathaniel Parker Willis, és Edgar Allan Poe. Az idős városi arisztokrácia kereskedőkből álló rétege lobbizta ki magának a Central Park alapítását, ami 1857-ben az USA első telepített városi parkja lett. Egy jelentősnek mondható szabad fekete lakosság létezett ebben az időben Manhattanben, és Brooklynban is. Számos rabszolgát tartottak fogva az 1830-as évekig New Yorkban, viszont később a rabszolgafelszabadítást szorgalmazók központjává vált. A város fekete lakossága 1840-ben meghaladta a 16 000-et.[26] Az íreket sújtó Nagy Éhezés hatására hatalmas mértékben áramlottak a városba ír bevándorlók. Több mint 200 000 bevándorló után, átlagban négy New York-iból egy ír volt.[27] Manhattan madártávlatból, 1873-ban. Az amerikai polgárháború során (1861-1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, amely legalább ezerkétszáz halálos áldozatot követelt.[28] New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia) Manhattan déli része 1942-ben Dél-Manhattan napjainkban A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott. 1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre. Az 1904-től működésbe lépő New York-i metró segítette az új kerületek összeköttetését. A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember (1021) – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára. A nem fehér lakosság száma 1890-ben 36 620 volt.[29] Az 1920-as években New York elsődleges célállomása volt az amerika déli részéről elvándorló afroamerikaiak körében, a Nagy Vándorlás idején. 1916-ra a város adott otthont Észak-Amerika legnagyobb diaszpórájának. A harlemi reneszánsz fénykorának idején, gazdasági robbanás hatására indult el a felhőkarcolók építése a városban. A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló. Az 1920-as évekre New York a világ legsűrűbben lakott városává nőtte ki magát, megelőzve Londont, ezzel kiérdemelve a világ első óriásvárosa címet.[30] A nagy gazdasági világválság meghozta a változást a városba, ugyanis a nyolcvan éven át vezető pozíciót betöltő Tammany Hall helyett a reformer Fiorello La Guardia kezébe került a város vezetése.[31] A második világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára. Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporationre kellett bíznia, melynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board). Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt. A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül). New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%). A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna. A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy-híd, a Queensboro-híd, a Williamsburg-híd, a Manhattan-híd és a Brooklyn-híd. Még délebre a Verrazano-Narrows híd található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington híd, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút. A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd. A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.) New York a tömegközlekedés fejlettségének (USA-ban a legjobb) köszönhetően évente közel 6,8 milliárd liter üzemanyagot spórol meg országosan, így a város energiatakarékosság szempontjából vezető helyen áll.[33] Az egy főre jutó üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás 7,1 tonna, szemben az országos 24,5 tonnás átlaggal.[34] A New York-iak az országosan kibocsátott üvegházhatású gázok 1%-áért felelősek,[34] habár 2,7%-át teszik ki a teljes lakosságnak. Meglepő, de egy átlag New York-i feleannyi elektromosságot használ, mint egy San Francisco-i, és negyed annyit, mint egy Dallas-i.[35] 2010 júliusa óta a városban több mint 3700 hybrid taxi üzemel, több mint bármelyik másik Észak Amerikai nagyvárosban. Az asztmás, és más légúti betegségekben szenvedők egyre magasabb előfordulása miatt, az utóbbi időben a város nagy hangsúlyt fektet a környezetkárosítás minimalizálásába.[36] A város vezetése azon van, hogy minél energiatakarékosabb berendezéseket helyezzen el az irodákban, és a lakásokban.[37] New York ad helyet a világ legtöbb hybrid taxijának, összesen 3715 darabbal, melyek a New York-i taxik 28%-át teszik ki, megelőzve ezzel minden észak-amerikai nagyvárost.[38] A város ivóvízkészlete a Catskill Mountains vízgyűjtő területről származik.[39] A vízgyűjtő integritásának, és a természetes, öntisztuló mechanizmusnak köszönhetően, New York egy azon négy amerikai nagyváros közül, ahol nem kell mesterséges víztisztítást alkalmazni, ugyanis a víz kellőképpen tiszta.[40] New York az egyedüli város Amerikában, ahol a saját autóval rendelkezők kisebbségben vannak, ugyanis a háztartások 55%-ának nincs saját autója. Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, a New York Life Insurance Building, az 570-es torony, a Cityspire, a Metropolitan Life Building (korábban PanAm Building) és persze a lerombolt World Trade Center. Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még a Flatiron Building és az ENSZ-székház, a Secretariat Building is. New York-ban 2008. augusztusa óta 5538 felhőkarcolót tartanak számon,[41] melyek közül 50 magasabb 200 méternél. Ezzel a teljesítménnyel minden amerikai nagyvárost maga mögé utasított, és világviszonylatban is csak Hong Kong előzi meg.[42] A város számos építészeti csodának ad helyet, melyek a legkülönfélébb stílusban épültek az idők folyamán. A Woolworth Building 1913-ból, a korai neogótika jegyeit magán hordozva. A Chrysler Building Art déco stílusával, annak kúpos, acél csúcsával, hűen tükrözi a város egyre szűkülő képét. Az épület 61. emeletén található sas a másolata, az 1928-as Chrysler motorháztetején megtalálható díszsasnak.[43] A Nemzetközi építészeti stílusra a legjobb példa az Egyesült Államokban az 1957-es Seagram Building. A Condé Nast Building 2000-ből ragyogó példája az amerikai felhőkarcolók környezeti konstrukciójára. New York nagy lakónegyedeit gyakran jellemezik a klasszikus barnakő lépcsőkkel és bérházakkal, melyek többsége az 1870-es és 1930-as évek között, a hirtelen népességnövekedés hatására épült.[44] A kő és a tégla a város fő építőelemeivé váltak, miután korlátozták a fa házak építését az 1835-ös nagy tűzvészt követően.[45] A város számos épületének megkülönböztető jegye a tetőre szerelt víztornyok. Az 1800-as években, a város életében szükségessé vált a telepítésük, ugyanis a New York-i alapkőzetnek köszönhetően nem alakul ki a vízvezetékekben nyomás a 6. emelet felett. Ráadásul a víztornyok az alsó szinteket megóvják a túl nagy nyomás kialakulásától, ami a vízvezetékek töréséhez vezetne.[46] A Garden lakások az 1920-as években váltak népszerűvé, leginkább a város félreeső területein, beleértve a Queens-i Jackson Heights-t is A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti. Manhattan (New York County, lakossága 1 629 054 fő)[2], a legsűrűbben lakott kerület a városban, benne található a Central Park, és a város felhőkarcolóinak túlnyomó többsége. A kerület a város pénzügyi, és több országos szervezet központja is, emellett számos egyetem és kulturális központnak is otthont ad. A kerület három fő részre van osztva: alsó és felső Manhattanre, valamint a városközpontra. A Central Park további részekre osztja a várost, úgy mint Felső kelet Manhattan és Felső nyugat Manhattan, valamint a parktól északra fekszik Harlem. Bronx (The Bronx) (Bronx County, lakossága 1 397 287 fő)[2], a város legészakibb kerülete, a híres Yankee Stadion, és a New York Yankees otthona. A kerület az egyetlen, amely teljes egészében a kontinensen helyezkedik el, kivéve Marble Hill-t, ami ugyan a kontinensen van, viszont Manhattan városnegyede. Brooklyn (Kings County, 2 472 523 fő) Queens (Queens County, 2 225 486 fő) Staten Island (Richmond County, 459 737 fő) Ezenfelül magukat a kerületeket számos városnegyed alkotja. New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagyfokú önállóságot élvez. A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját. A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napig újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához már kétharmados többség szükséges. Bár New York öt kerülete (borough) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetés beosztásáról dönt, illetve a hivatalával együtt járó bizottsági tisztségeket tölti be. Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.) Megszámolni is nehéz lenne, hogy hosszú évtizedek alatt hány és hány filmes produkció, film, filmsorozat és egyéb műsor játszódott, illetve készült New Yorkban, vagy szólt épp New Yorkról. A városban játszódó történetek legtöbbje talán bűnügyi témájú, krimi, thriller, New Yorkra mint a "bűnös nagyvárosra" apellálva. Rajtuk kívül, hozzájuk hasonlóan legtöbbször még vígjátékoknak, romantikus alkotásoknak is New York szolgáltat nagyvárosi környezetet. De ugyanígy nagyon sok dráma, horror, mese, sci-fi és más műfajú produkció is New Yorkban játszódik. A felhőkarcolók, a zsúfolt utcák, a hidak, a hatalmas forgalom ideálisak egy lüktető nagyváros történetbeli érzékeltetéséhez. Akciófilmekben, de főleg katasztrófafilmekben ugyancsak "milliószor" támadták meg, rombolták le szörnyek, földönkívüliek, terroristák, meteorok, szökőárak, egyéb különféle csapások. A 2001-es terrortámadás különösen érzékenyen érintette a filmipart is az ott élőkön kívül, mikor az addigi fikciók részben megvalósultak. Az esemény után el is kellett halasztani minden ilyen vagy hasonló témájú akciófilm bemutatóját, függetlenül attól, hogy New Yorkban játszódott-e. New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei. Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett. New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange, NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX – American Stock Exchange, NYMEX – New York Mercantile Exchange, NYBOT – New York Board of Trade). New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint például Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, Time Warner. (Teljesebb lista az angol Wikipédiában.) Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i. A városban minden rendű-rangú ember, társadalmi réteg képviseltetve van. A kontraszt látványos: az üzleti milliomosrétegtől a szegény vagy épp hajléktalan rétegig bezárólag minden társadalmi csoport jelen van az utcák, irodaházak, apartmanok, bérházak, közterek, kávézók, külvárosok, vagy épp az agglomerációba tartozó kertvárosok által nyújtott közegben. New Yorkban a nagy népsűrűség változatos embertípusokat, "fura fazonokat" is kitermelt, akik így akarnak kitűnni a sokszor közönyös tömegből, vagy csak simán nagyvárosi futóbolondok. Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912). A népesség összetétele: 44,67% európai, közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afrikai amerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában). New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak. A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37.2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti. Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma. A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100. A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.