amerikai egyesült államok

Oklahoma (ejtsd: oʊkləˈhoʊmə)[2] az Egyesült Államok egyik szövetségi állama. Földrajzilag az ország középpontjától kissé délebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint Középnyugati államra (Midwest). A 2007. évi felmérések szerint lakóinak száma 3 617 316 fő volt,[3] területe pedig 177,847 km².[4] Oklahoma a 28. legnépesebb állam, s területi nagyságát tekintve a 20. Neve a csaktó indián okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis oklahoma jelentése csaktó nyelven vörös emberek.[5] Az államot 1907. november 16-án az Indian Territory-ból hozták létre. Oklahoma 46-ként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa Oklahoma City. Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a legutóbbi jégkorszak idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,[6] de állandó településeket csak időszámítás előtt 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel Arkansas határához.[7][8] 1541-ben a spanyol Francisco Vásquez de Coronado utazott keresztül ezen a területen,[9] de az 1700-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.[10] és francia terület maradt egészen 1803-ig, amikor a francia territóriumot a Louisiana Purchase dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól.[9] Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén. Az őslakosság ezreit, közöttük az "Öt Civilizált Törzseket" Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, és Tennessee államokból kitelepítették Oklahomába az 1830-as években[11] Ezen a területen ekkoriban az osage és a quapaw indián törzsek éltek. 1830-ban az Indián-kitelepítési Határozat ezt a területet jelölték ki indián territóriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állított fel az Indián kapcsolattartási törvényekben (Indian Intercourse Act)[9] Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban[12] but by 1890, more than 30 tribes had been allocated federal land.[13] Az 1866 és 1899 közötti időszakban[9] a Texasi marha farmok igyekeztek kielégíteni a keleti várások élelmiszer igényét és a vasútvonalak Kansas államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marha csordáknak és a marha farmok vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén.[9] 1881-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.[14] A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a Dawes Act meghozatalára buzdította (1887), amelyben a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magán farmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földeknek a felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok és vásároltak fel földet. [15] 1889. április 12-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.[16] Azokat, akik megszegvén a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet.[17] Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű kőszénbányákra. A 20. század kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a Sequoyah államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, 1907. november 16-án megszületett Oklahoma, s 46.-ként csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.[18] A kőolaj felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. Tulsa úgy vált ismertté, mint a világ olaj fővárosa. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.[19] 1927-ben, egy oklahomai üzletember, Cyrus Avery kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. Route 66) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Okalhoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.[20] A 20. század elején a Jim Crow-törvény és a Ku Klux Klan jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú afro-amerikai közösség élt.[21] 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.[22] Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.[23] A Por vihar farmerok ezrét tette tönkre a 1930-as években. Az 1930-as években a szárazság, a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a mezőgazdaságban. Az u.n. Dust Bowl porviharok több államot érintettek. Kansas, Texas, Új-Mexikó és északnyugat Oklahoma államokban hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerok ezrei mentek tönke, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.[24] 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az 1960-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.[25][26] Oklahoma City bomba robbantás után. 1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah Federal Building közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t halálra itélték, s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték. Oklahoma a Great Plains és az Ozark Plateau között fekszik a Mexikói-öbölbe ömlő folyók forrásainál,[29] s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.[30][31] A legmagasabb pontja a Black Mesa csúcsa 1,516 m a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az Oklahoma Panhandle helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a Little River közelében távola a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88 m.[32] Wichita Kanyon Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a Ouachita Mountains, a Arbuckle Mountains, a Wichita Mountains, és az Ozark Mountains.[30] Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartozik az Ozark és az Ouachita hegységet, az egyetlen hegyláncolat a Sziklás-hegység és az Appalache-hegység térsége között.[33] Flint Hills egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A Cavanal Hill hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609 m.[34] Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van a Nemzet legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.[34] Ouachita Mountains, délkelet Oklahoma. Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.[26] Külön tárgyalják al állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.[26] Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence rendszerhez tartozik, a Red River (forrása: Mississippi) és az Arkansas River (forrása: Arkansas), ezenkívül még a Lee és Little folyók alkotnak jelentős vízgyűjtő területet.[35] Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföldek, melynek növényzete füves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van. A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg mint például az Antelope Hills és a Wichita Mountains Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képeznek a préri és a fákkal borított területek között az állam középső részén. Az Ozark és az Ouachita Mountains keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik. Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozó ipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak egy néhány a vírágzó iparágai közül.[41] A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten.[42] Az állam természetes gáz termelése a második az országban.[43] Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,[44] s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.[45] Oklahoma össznépi termék 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten. A 2007. évi becslések alapján Oklahoma legnagyobb városai: Oklahoma City lakossága 547,274 fő, Tulsa lakossága 384,037 fő, Norman lakossága 106,707 fő, Lawton lakossága 91,568 fő, Broken Arrow lakossága 90,714 fő, Edmond lakossága 78,226 fő, Midwest City lakossága 55,935 fő, Moore lakossága 51,106 fő, Enid lakossága 47,008 fő, Stillwater lakossága 46,976 fő..